Forrong a hangulat a munkavállalók körében. Nő az elégedetlenség és sokan nem veszik komolyan ennek súlyát. Úgy tűnik, hogy a munkavállalók félelme egyre inkább átcsap támadásba és nem érdekel már senkit, milyen súlyos következményekkel járó alulról feltörő tiltakozási hullám van készülőben. Azok a döntéshozók, akik arra építettek, hogy a munkavállalókat a végtelenségig sanyargatják, tévednek. A munkavállalóknak már nincs tovább hova hátrálni és a BKK vezetésének döntései óriási felelősséggel bírnak, hogy meddig feszítik még a húrt.
Mind a főváros, mind a BKK álintézkedések, kommunikációs trükkök közepette próbálja igazolni „áldozatos” munkáját. Már-már annyira átlátszó. amit csinálnak, hogy a végén még akár hihetnénk is nekik. Sajnos a probléma annál sokkal súlyosabb, hogy behódoljunk semmitmondó, valós és érdemi lépések nélküli intézkedéseiknek.
Lassan két éve ugyanúgy nem történik semmi, mint annak előtte. Kötöttek ugyan egy „új” közszolgáltatói szerződést, mely ezer sebből vérzik. A BKV Zrt munkavállalói már eddig is hatalmas áldozatokat hoztak és szenvedtek el szakmaiatlan döntéseket. A közszolgáltatási szerződés pedig egyenesen belerúg abba a munkavállalói körbe, akiket tenyerükön kellene, hogy hordjon a város vezetése! Nem, nem ez történik, hanem a BKK olyan félelmet generál a munkavállalók körében, amely teljes mértékben elfogadhatatlan.
Lassan egy újabb brazil sorozat készülhetne magyar szereplőkkel, melynek helyszíne a Magyar főváros közösségtelen közlekedtetése. Rengeteg Isaura főszereplője van ennek a valóságos történeten alapuló filmnek, ahol korbáccsal ütik az embereket, hogy a rozsdás, füstös buszokon, a szakadozott síneken elszállítsák az utasokat, akiknek már inkább büntetés, mint élmény egy ilyen utazás.
Hol élünk, kiknek a kezében van ez a város, mit képzelnek magukról ezek az emberek?
Mégis, kinek az életével játszanak? Miért nem mernek őszintén kiállni az igazat megmondani? Mit akarnak ezzel a közlekedéssel? Miért hagyja cserben az állam a budapesti közlekedést, miért hitegeti a főváros Budapest lakosságát?
Kérdések, kérdések és kérdések, amelyekre nincs válasz.
A választ majd megadja az elégedetlenkedők egyre növekvő tábora. A szakszervezetek eddig a szociális párbeszéd keretei között tudták tartani a konfliktusokat. A keretek azonban olyan terheltek, hogy már csak nagyon rövid idő kell a szakadáshoz.
Nemes Gábor
