“Csak két dolog végtelen: a Világegyetem és az emberi butaság, bár az elsőben nem vagyok egészen biztos.” (Albert Einstein)
Hogy miért bűnös város? Talán vagyunk még egy páran, akik emlékszünk a jelenlegi miniszterelnök első uralkodásának első évére. Aki elfelejtette, annak felidézem. Az történt, hogy a parlamenti választások megnyerését követően az őszi önkormányzati választásokon csúnyán leszerepeltek, többek között Budapesten is. Ekkor jó szokása szerint hadat üzent minden olyan településnek, ahol nem az ő pártja győzött. „Saját” városai támogatása mellett háttérbe szorultak az „ellenzéki” települések, köztük a főváros is. Így lett Budapest „bűnös Város”, amin az sem segített, hogy 2010-ben, sokadik próbálkozásra sikerült „bevenni”, elhódítani a főpolgármesteri címet és a képviselőtestületi többséget is.
Minden bizonnyal ennek a háborúnak köszönhető az a támadás is, melyet a kormányzat a BKV ellen folytat. Sokan eszik a maszlagot és elhiszik, a közlekedési vállalatra nincs szükség, gazdaságosabban működne, ha az autóbusz ágazatot privatizálnák (ráadásul az a párt hangoztatják ezeket, akik éppen visszaállamosítanak olyan vállalatokat, amikről bebizonyosodott, piaci körülmények között tud működni (MOL), állami vállalatokat pedig csődbe engednek (Malév).
Látszólag vita van a kormány és a főváros között, megítélésem szerint azonban egy remek kis színjátéknak vagyunk kéretlenül is az áldozatai a nézői. Gondoljuk át, mi is történt az elmúlt másfél évben. A főpolgármester kinevezett egy frissen diplomázott, semmiféle tapasztalattal nem rendelkező embert (aki mellett egy pozitívum szólt, a miniszterelnökkel való rokoni kapcsolat) a számára létrehozott Budapesti Közlekedési Központ élére. Annak ellenére, hogy a közlekedési ágazathoz még szakmai végzettséggel sem rendelkezik, hiszen közgazdasági egyetemet végzett, az ő kezében összpontosul minden, ami Budapesten közlekedéssel kapcsolatos. Ráadásul a BKV igazgatóságának is tagja, ezáltal semmit nem változott az a helyzet (legalábbis az én véleményem ez), miszerint a BKV saját magától rendeli meg a szolgáltatást, amit aztán „saját maga” elvégez. Megítélésem szerint ez a hozzá nem értés okozta a mai (2012. március 24.) őrületet, ami úgy kezdődött, hogy a diszpécserek a járművezetőkkel közölték, menetrend változás miatt másképpen kell ma dolgozni. Emlékezetem szerint ekkora marhaságot még senki nem talált ki a BKV-nál. ilyen nem fordult elő még, hogy egy hivatalos napcsere következtében munka- és tanítási napnak minősített szombaton, az iskolaszezon közepén, a tavaszi szünet előtt két héttel a BKV járatai szünidőre érvényes menetrend szerint közlekedjenek! Vajon mit gondolt, aki ezt kitalálta? Mert rendben, a dolgozókat értesítjük, a járművezetők megkapják a munkalapokat, azon rajta vannak az indulások, oszt jónapot! Hogy az utasokat is kéne értesíteni? Ugyan már! Hadd szidják csak a BKV-t, pont a terveinkbe vág! Évek óta a lejáratásán dolgozunk, kell ennél jobb eszköz? Már éppen megszokták az előző agyrémet, a megállókba kiírt percre pontos indulásokat (Amit a járművezetők nem csak betartani nem tudnak, de egyáltalán nem is ismerik ezeket az időket, mellesleg éppen a busznál teljességgel képtelenség az ilyen közlekedés, aki kételkedik benne, szívesen kifejtem, miért. Bár feltételezem, aki kételkedik ebben, az legalábbis a Holdról jött, ez esetben pedig úgyse érti az itt leírtakat.), most találják ki, mikor jön a busz! Itt a piros, hol a piros? Vagy legalább a fekete! Nos, újabb bizonyíték arra, milyen rossz a helyzet a budapesti közlekedésben, főleg a buszos közlekedésben, lehet tiltakozni, ráadásul még remélhetőleg a dolgozókat is szidják miatta, vitába keverednek, mi meg dörzsölhetjük a markunkat, már előre ábrándozva azon, melyik non-oligarcha cégünknek adhatjuk oda a megbízást! májustól új szerződés lesz a közösségi közlekedés működtetésére.
Hiszen ami miatt a Bűnös várost elkezdtem írni, elsősorban ennek a lejárató tevékenységnek, illetve annak eredményének köszönhető. Folytatódjék hát egy másik esettel, ami még fontosabb, elgondolkodtatóbb, mint az előző.
„Csodálkozol? Azok után, ami ennél a cégnél folyik. Talán még több pénzzel kéne kitömi a szakszervezeti vezetőket? Vagy mégis hogy gondoltad? A BKV szó hallatán az embernek a lopás, sikkasztás, mutyizás, milliós fizetésű vezetők, csőd jut eszébe. És mindezt állami pénzen.
Porig rombolni és sóval behinteni!
Mivel fogunk utazni? Hát autóval, biciklivel, gyalog. Ne aggódj, lesz működőképes piaci alapú szolgáltatás is, mert ebből nyereség is lehet termelni, ha nem lopják el.”
Ez a kis szösszenet egy komment a Végtelen történet című bejegyzésemhez.
Igen. Ez egy vélemény, amit nyilván tiszteletben kell tartani. Mint az első részben írtam, kell egy kis valóságalap, jól felheccelni a zembereket, a többi megy magától. Ebben a pár mondatban minden benne is van. Igaz, az is, mennyire képtelenek már gondolkozni ezek mindegycsakvalakit(valamit)gyűlölnilehessen emberek. Mert talán titkot nem árulok el, ha csendben megjegyzem, állami cégek élén nehéz lenne nem milliós fizetésű vezetőket találni. Az, hogy a munkavállalóknak érdekképviseletük, az érdekképviselőknek meg vezetőik vannak, alkotmányos jog. Vagy alaptörvényes. Vagy valamilyen. De a munkavállalók nem mondanak le róla, és ráadásul meg kell barátkozni a gondolattal, hogy most, mikor a munka társadalma épül (mint annak idején a szocializmus, milyen érdekes, jól fizetett vezetőink mindig gondoskodnak számunkra rosszul fizetett munkáról), egyre többen lesznek munkavállalók. Abban viszont én is biztos vagyok, lesz működőképes, piaci alapú szolgáltatás, csak három kérdésem lenne. Egyrészt jó lenne tudni, lesz-e például mindenhol, ahol most van? Meg az rendben, hogy lesz, de mennyi lesz, milyen sűrűn lesz, hány járat marad meg, hány nem, meddig lesznek éjszakai járatok? A harmadik pedig, talán elhanyagolható szempont, hogy mennyiért lesz? Mert szeretném eloszlatni ezt a határtalan optimizmust. Az az állítás (és csak az állítás, nem a tény) rendben van, hogy ellopják a milliókat, meg azt is értem, a BKV azért csökkenti a dolgozók juttatását, hogy a tenderen egyenlő esélyekkel induljon a többi pályázóval, akik szintén azt gondolják, a melóson lehet és kell spórolni, elég, ha a mi zsbünk tele van, ennek ellenére drágább lesz az üzemeltetés! Gondoljunk csak bele, jön egy vállalkozó, hoz buszokat, milliárdokat fektet be, ő nem fogja ezeket a milliárdokat szétszórni a szélben, mint Matolcsy a magánnyugdíjvagyont ő igényt tart az amortizáció összegére, magyarul ő nem addig használja a buszokat, míg szétesnek, hanem míg kitermelik az árukat, magyarul a befektetett tőke megtérül, valamint kitermelik a profitot. És ez a lényeg. Egyrészt, mivel ismét nem gondolom, hogy súlyos titokról rántom le a leplet, de elárulom, a BKV flottájában igen régi, lepusztult buszok vannak, mivel nem lett megfelelően finanszírozva. Tehát a vállalkozó így biztos nem fog teljesíteni. A másik a profit. Míg a fővárosi vagy állami tulajdonban lévő közösségi közlekedési vállalatok feladata a közszolgáltatás biztosítása, a magánvállalkozásé a profit megtermelése, ami mindezeken túl termelődik. Ez a piac lényege, a vállalkozó profitot termel, amit esetenként visszaforgat, vállalkozását növelve, máskor simán saját gazdagodását segíti elő. És csak az állítja, a közösségi közlekedést privatizálni kell, aki nem érti a piacgazdaság lényegét és nem érti a közszolgáltatás lényegét, valamint a kettő közti különbséget! Magyarul az, akire nem szabad rábízni az adófizetők pénzét!
És akkor a mivel fogunk utazni kérdés. Mondhatnám, megnézem, mikor autóval, biciklivel és gyalog utazik Budapest és az agglomeráció lakossága, de nem nézném meg. Mint ahogy nyilván a tisztelt kommentelő se látott közelről csúcsidőben közlekedési eszközt és nem sétált napi 15-20 kilométert a munkahelyére. Azért jó lenne tisztában lenni azzal, hány ember utazik a BKV járművein, utána lehet számolni, hány autó jönne még be az amúgy is túlzsúfolt városba! Mindenesetre szép bevétel lenne csak az óránként 400Ft/autó napi nyolc-kilenc órával számolva (ennyiért lehet parkolni a belsőbb városrészekben). Mert szerintem elvethetjük a gyaloglás témakörét, a biciklizésről meg azt gondolom, bármennyire divattá is vált, már így is többen kerekeznek, mint amennyivel hosszú távon számolni lehetne, mégis elhanyagolható hányadát képezi ez a forma Budapest közlekedésének.
Szorosan ide tartozó téma, nagy kedvencem, mikor a vidéki települések lakói hőbörögnek, hogy az ő adójukból fizetik Budapest (a bűnös város) közlekedését és ez tűrhetetlen és oldják meg és nem a mi gondunk!
Előre bocsátom, 2001 óta nem Budapesten lakom. Mégis picit érvelnék ez ellen az égbekiáltó marhaság az érvelés ellen. Nem avval, amivel a t. főpolgármester, nem venném el a kenyerét, úgyis megette már a javát. Ő ugyanis avval riogat, ha leáll a tömegközlekedés, leáll a termelés, leáll az egész ország működése. Ez politikai érvelés, meghagyom a politikusoknak. Én egy kicsit más oldalról közelíteném meg, ahogy egy budapestinek kéne. A bruttó hazai termék (GDP) 49,6%-át Közép-Magyarországon, a központi régión belül Budapest az ország teljes bruttó hazai termékének 39,5%-át hozta létre. Ez azt jelenti, hogy az érintett régió termeli meg a gazdaság felét, a budapestiek 40%-át. Ez a pénz nem marad Budapesten, hanem a költségvetés elosztja az ország működésére. Tehát 1,7 millió ember kitermel 10 ezer milliárd Ft-ot Ft-ot, amit elnyel a költségvetés, majd a kormány még azt a 32 milliárdot sem akarja VISSZAADNI, amit jog szerint járna a BKV-nak (ez 0,3 %-a a megtermelt GDP-nek!), miközben jövedéki adó, ÁFA és egyéb adó címén legalább ennyit megint elvon a vállalattól! És akkor a vidékiek nem járulnak hozzá, hogy AZ Ő PÉNZÜKBŐL! Ez eléggé vicces. Akkor aztán jönnek a legpofátlanabbak, azok a települések, ahova kijár ugyan a BKV, de ők nem akarnak fizetni. Ez egy érdekes helyzet. Arra hivatkoznak, a helyközi közlekedés az állami feladat, ami igaz is. Csak hát ott a helyi közlekedés is. Ravaszul ennek a kimutatását kérik, mondván, csak annyi után fizetnek, ahányan erre használják, tudva, ezt igen nehéz lenne kimutatni. Bizonyára van is igazság abban, hogy így gondolják, azonban gondoljuk át, jelenleg mi történik. Azt láttuk, a fővárosiak pénzét elvonja a költségvetés. Tehát akkor más címen, helyi adókból kell működtetni a BKV-t. Mivel pedig egyes települések nem fizetnek a településen működő tömegközlekedésért, a budapestiekkel fizettetik meg, hogy ezeken a településeken továbbra is lehessen közlekedni!
Folytatása következik
-gabo-
