Hosszú ideje zajlik az állóháború a kormány és a főváros között. Ennek egyelőre a munkavállalók a kárvallottjai. Mind a mai napig egyetlen egy célt tudott ugyanis a két fél kitűzni megoldásra váró feladatként: a dolgozók pénzének csökkentését. Miközben a BKV szépen lassan a Malév példáját követve megy át az enyészetbe, politikusok vitatkoznak azon, ki miért nem akarja tudomásul venni, a vállalat üzemeltetése nem kegy, hanem kötelesség.
A vállalat vezetése felmondta a takarítási feladatokat ellátó céggel kötött szerződést. Az akkori vezérigazgató azt állította, ennek célja nem elsősorban a takarékosság, inkább a dolgozók több pénzhez juttatása külön feladat ellátásával, aki másodállást vállal, miért ne tenné a vállalaton belül, így mindenki jól jár! Nézzük tehát, ki mennyire járt jól!
Mivel finoman szólva nem volt előkészítve a döntés, átmenetileg senki nem végezte el a takarítási feladatokat. A területi vezetők felhívást intéztek a dolgozókhoz, kideríteni, lenne-e érdeklődő. Volt! Kis szépséghibája ugyan a történetnek a munka díjazásának szintje, mely köszönőviszonyban sem állt a „közvélemény kutatásban” szereplővel. Álljon itt egy sms-ben küldött felhívás, mely december 14-én lett körbeküldve: „Tisztelettel kérlek, hogy azonnal jelezz vissza ha tudnál vállalni cégen belül jármu, iroda, végállomás, stb. takarítást másod állásban bruttó 1200ft orabérért hétköznap, hétvégén, napközben, délután, vagy éjjel. Üdv:…” Azt tudjuk, szó nem volt 1200 Ft-ról, mégis szerintem sokan lennénk kíváncsiak, miért ez a szám lett meghirdetve. A valós összeg 650 Ft, mely aztán sikeresen visszavetette a munkakedvet a dolgozók körében.
Mivel megítélésem szerint a 650 Ft/óra nem feltételez hatalmas kereseti lehetőséget, valami más oka kellett legyen annak, hogy végül is külsősöket alkalmaztak, de őket már 535 Ft-ért. Bizonyára nem fért volna bele több, pedig igazán szépen be volt harangozva a hatalmas megtakarítás a szerződésbontás következtében. Azt se értem, miért 6 órás foglakoztatásban vették fel a dolgozókat, talán nem volt elég munka? Akkor kevesebb ember kell.
És most jutottam el oda, amiért egyáltalán ezt az egészet leírtam. Tanúja voltam ugyanis, mikor az egyik dolgozó szembesült egész havi munkájának ellenértékével. Sírva fakadt, ugyanis kicsit többre számított, mint 44 ezer Ft! Ha cinikusan szeretnék fogalmazni, azt mondanám, ez csupán 3 ezerrel és egy kecskével kevesebb, mint a sokat emlegetett 47 ezer. De én nem szeretnék cinikus lenni! Arra ott vannak a jól felkészült politikus vezetőink. De házon belül is el kéne gondolkozni a kijelentéseken. Meg a bércsökkentésen. Nem gondolom ugyanis, hogy ki lehet jelenteni, munka nélkül szerzik szerencsétlen takarítók ezt a magas jövedelmet. De azt sem gondolom, hogy azok az emberek, akik kevesebb juttatást kapnak az megállapodás következtében, eddig túl lettek volna fizetve! Azt meg végképp nem értem, miért kommunikálnak évi ötmilliárd Ft megtakarítást az átmeneti helyzet következményeként. Ez ugyanis egy négy hónapra szóló megállapodás, nem hiszem, hogy ez idő alatt 5 milliárdot lehet kivenni a dolgozók zsebéből. Mint ahogy az évi ötmilliárd azt feltételezi, jövőre, meg azután is így lesz, holott tudomásom szerint június 30-ig új KSZ köttetik, azt meg nem tartom elképzelhetőnek, hogy a dolgozók ne tartanának igényt az eddigi juttatásokra! És attól tartok, egyértelműen ki is fognak állni emellett! Nehéz ám eladni egy friss diplomával kétmilliós fizetést kereső ember részéről, hogy sokat keres az a munkavállaló, aki átlagban 120-130 ezret visz haza! Mellesleg fel is tudja mutatni munkájának az eredményét! Meg az is nehezen értelmezhető, hogy immáron a munka társadalmában a valódi munkát végzők tizedét sem viszik haza annak, amit azok, akik még a vállalat biztonságos működtetését sem tudják megoldani!
–gabo–
